Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény alapján minden vállalkozásnak (kivéve az egyszemélyes vállalkozásokat) el kell készíttetnie a kockázatértékelését, mely elsősorban az épület, a tevékenységek, illetve a gépek kockázatait térképezi fel, majd a kockázatok csökkentése érdekében egyértelmű, hatékony akciótervet kell alkotni.

Fontos, hogy mindig legyenek a feladatokhoz rendelve felelősök és határidők, hogy a célok ténylegesen meg is valósulhassanak!

A kockázatértékelést évente szükséges felülvizsgálni, értékelve az elért eredményeket, és újabb célokat fogalmazva meg.

Semmilyen jelenleg hatályos jogszabály nem mondja ki, hogy a gazdálkodó vállalatoknak, állami intézményeknek rendelkezniük kell munkavédelmi szabályzattal.

Azonban fontos tudni, hogy belső szabályozással meg kell határozni az egyéni védőeszközök, tisztító és tisztálkodó eszközök juttatásának, az előírt orvosi vizsgálatoknak, a dohányzásnak és a segélyhely kijelölésének rendjét. A munkavállalóknak – oktatás során – el kell sajátítaniuk az egyéni védőeszközük rendeltetésszerű használatára vonatkozó előírásokat, amelyek tudomásul vételéről szintén írásban nyilatkoznak. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeket a kötelezettségeket célszerű a munkavédelmi szabályzat keretében egységesen rögzíteni.

Munkába állást megelőzően, tevékenységtől, munkakörtől függetlenül, minden munkavállalónak részt kell vennie munkavédelmi oktatáson. Az alapvető cél, hogy a dolgozó megismerkedhessen a legfontosabb vonatkozó szabályokkal, kötelességekkel és jogokkal. Mi több, a tréningek során igyekszünk olyan proaktív szemléletet kialakítani, amely nélkülözhetetlen a baleset-megelőzésben, illetve a váratlan helyzetek megfelelő kezelésében.

A hagyományos frontális oktatás mellett – igényektől függően – E-learning keretében is kínálunk képzési lehetőséget.

Jogszabály alapján azokat a gépeket, amelyek veszélyesnek minősülnek, előzetes munkavédelmi és érintésvédelmi vizsgálatot követően kell üzembe helyezni, ezzel garantálva a gép biztonságtechnikai megfelelőségét, majd ötévenkénti időszakos felülvizsgálattal kell folyamatosan fenntartani a megbízhatóságot.

Bármennyire is próbáljuk megelőzni a baleseteket, vagy nem gondolni rá, sajnos azok bármikor előfordulhatnak. Ha tehát mégis megtörténik a baj, elsődleges a sérültet a leggyorsabban és legszakszerűbben ellátni. Ilyen esetben a munkatársak felkészültségére, lélekjelenlétére nagy szükség lehet.

Miután a rendkívüli helyzet (elsősegélynyújtás, mentők értesítése stb.) elhárult, munkavédelmi szempontból szükséges a balesetek kivizsgálása.

A Munkavédelmi Törvény szerinti nyomtatványon a munka- illetve üzemi baleseti jegyzőkönyveket öt példányban kell elkészíteni, majd megküldeni a sérültnek, a munkáltatónak, a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, valamint az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség illetékes szervének.

Fontos! A dokumentumokat a balesetet követő hónap 8-ig fel kell terjeszteni!

Az OEP minden balesetet kivizsgál, és hiányosságok esetén a vállalkozót a teljes táppénz és az esetleges műtéti és rehabilitációs költségek megtérítésére is kötelezheti, ezért érdemes a kötelezően meglévő okmányaikat folyamatosan naprakésszé tenni.